A láthatatlan Szent Mihály-templom

Miután az épületet kívül-belül alaposan szemügyre vettük, gondoljunk bele abba, mennyi mindent tartogatna még számunkra, ha két-három, netán négyszáz évvel ezelőtt indulnánk templomfelfedező körutunkra.

Ha szeretjük a pompás eseményeket, választhatunk, hogy a fejedelemség korába, vagy netán a XX. század harmincas éveibe kalandoznánk szívesebben. A fejedelemség idején ugyanis Kolozsvár politikai jelentősége megnövekedett, így a Szent Mihály-templom, fontos események helyszíneként szolgált: számos országgyűlést tartottak falai között, de itt választották Erdély fejedelemévé Báthory Gábort és Bethlen Gábort, s a halotti menet egyik fő állomásaként itt ravatalozták fel Bocskai István fejedelmet. Márton Áron szobra sem véletlenül áll a templom bejárata mellett. A korábbi plébánost 1939. február 12-én itt, ebben a templomban szentelték püspökké. Néhány évvel később, 1944-ben itt mondta el híres, zsidóüldözést elítélő beszédét, melyben így fogalmazott: ,,Aki felebaratja ellen vét, veszélyezteti a kereszténység kétezer éves munkájának nagy eredményét, az emberek testvériségének gondolatát”.

Márton Áron püspökké szentelése. Forrás: eszm.ro

A Szent Mihály-templom jelentőségét, a városképet uraló dominanciáját természetesen senki nem vitatja el. Időrendben azonban nem az övé az elsőbbség. Különféle írott forrásokból tudjuk, hogy a Szent Mihály-templomtól délre egy kisebb, Szent Jakabnak felszentelt román kori kápolna állt. Érdekesség, hogy az újkor folyamán a két natio, a szászok és a magyarok, évente váltakozva használták a Szent Mihály-templomot és a kápolnát.

Érdemes a XIX. század második felébe is visszautaznunk. Akik szívesen böngésznek kolozsvári képeslapokat bizonyára tudják, hogy Kolozsvár főtere, illetve a Szent Mihály-templom látképe meglehetősen sokat változott a század végén. Ezt megelőzően a templomot egy védőfal, illetve erre ráépített kisebb-nagyobb épületek  övezték. A templomot körülvevő fal megépítése a város történetének egy érdekes momentumához köthető: a település első erődítése a XV. században már kiépült, a Szent Mihály-templom azonban a fal által körülvett területen kívül, a város nagypiacán epült fel. Így mikor később a törökök előrenyomulása egyre fenyegetőbbé vált, az újonan felepült templom védtelen volt. Azért, hogy az esetleges veszélyektől megóvják, egy fallal vették körül.

A Szent Mihály-templom déli nézetből. Veress Ferenc felvétele (1859).

Az új fal viszonylag korán, a város második erődövének befejezésével el is veszítette funkcióját, így az idők folyamán az egyház különböző butikokat, patikát, szegénykonyhát épített köré némi plusz jövedelem reményében. 

Az építmények lebontására a XIX. század végén került sor, főkent esztétikai okból. Gondoljunk csak bele: az ilyen-olyan kvalitású, mindennemű összefüggést mellőző épületek, gyűrűként vették körül a Szent Mihály-templomot elcsúfítva annak látképét. A katolikus egyház azonban érthető módon nem mondott le egykönnyen ingóságairól, illetve az ezekből származó bevételekről, azt azonban be kellett látniuk, hogy a templomot körülvevő épületeknek menniük kell. Cserébe a templom négy sarkánál egy-egy neogótikus házat kívántak felépíteni, ami mondanunk sem kell, mérhetetlen közfelháborodást váltott ki.

A barokk kori fogadalmi kapu. Veress Ferenc felvétele (1859).

Az elbontott fal- es épületegyüttesnek volt azonban egy rendkívül értékes részlete is: egy barokk kori fogadalmi kapu, mely azonban a fal elbontásával, magányosan árválkodva elveszítette funkcióját. Elkészítése a XVIII. század közepén dúló nagy pestisjárványhoz kötődik. Szent Mihály arkangyal középen elhelyezett alakja mellett ezért azon szentek alakjait láthatjuk rajta, akik a hagyomány szerint pestis ellen védelmeznek. Egy ilyen igényes építészeti munka esetében nyilván szóba sem jöhetett ennek megsemmisítése, helyette inkább új helyet kerestek számára, a Szentpéteri templom előterében.

Szent Mihály-sétánk végére érve ezért azt javasoljuk, aki csak teheti ne menjen még haza, hanem inkább vegye az irányt a Mărăști lakótelep irányába.

A Szent Mihály-templomról szóló cikksorozat első két része itt és itt olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

− one = three

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .