A Babeș-Bolyai Tudományegyetem október 12-én ünnepelte fennállásának 145., s főépülete átadásának 115. évfordulóját. Ünnepeltek a kövek, a félköríves ablakok, a párkányok, sőt még a lépcsők is táncot jártak, felkérve a szényenlős tantermeket. Lássuk csak melyek voltak azok a körülmények, amelyek életre hívták, kik voltak azok, akik megtervezték? S miért éppen Kolozsvár városának lett büszkesége?
A régi barokk tér, az egyetem megépülése előtt. (Az Egyetemi Múzeum gyűjteményéből.)
Az úgynevezett boldog békeidők kezdetén, az 1867-es kiegyezést követően Erdély Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia szerves részévé vált, annak egyik legszegényebb provinciájaként. A Birodalom, elmaradottabb vidékei támogatásába, felhízlalásába kezdett, gazdasági, kulturális és infrastrukturális befektetéseket kezdeményezve. Így történt, hogy az oktatás ügye is jelentős fellendülésnek indult, s így számtalan iskola mellett egy új egyetem is született Kolozsváron.
Városunk már a korábbi évszázadokban is oktatási központnak számított, számos iskolának adott otthont, gondoljunk csak az unitárius, a katolikus-jezsuita és a református tanintézetekre, egyetem azonban csak a fővárosban működött. A kiegyezést követően, az unió által létrejött hatalmas országnak azonban szüksége volt a pesti mellett egy második egyetemre is. A címért kezdetben Pozsony is versenyre kelt, kincses városunk mellett szóló érv volt azonban Kolozsvár szellemi múltja, oktatási erőforrásai, valamint a fővárostól távolabbra eső Erdély központjaként – kedvező elhelyezkedése. Az sem volt elhanyagolható, hogy a Gubernium megszűnésvel egy szabad épületet is fel tudtak ajánlani az újonan létrejövő intézmény számára.
Hosszas előkészületek után, 1872. október 12-én az uralkodó végül szentesítette az egyetem létrehozását, s 1881-től a Ferenc József Tudományegyetem nevet is viselhette. Az új egyetemnek négy kara volt: filolófia, jog, természettudomány illetve orvosi kara, melyek allegóriáit a főhomlokzat felső ablaksorának szobrászati díszein is felfedezhetjük. Ez a motívum megismétlődött a timpanon orommezejét díszítő szobrászati elemeken is. Középen Ferenc József császár volt látható, amint éppen átnyújtja az egyetem alapítólevelét a négy kart jelképező alakoknak, mellettük mitológiai alakok. Az impériumváltást követően a szobrokat eltávolították az egyetem homlokzatáról, jelenleg a botanikus kertben láthatóak.
A négy kar kezdetben a Gubernium által örökül hagyott épületben működött, melyet lépésenként, három szakaszban váltott fel az új, impozáns egyetem. A tervezés kapcsán két építész nevét szokták emlegetni: Meixner Károly volt az átfogó téralakítás kidolgozója, s szintén az ő felügyelete mellett épült fel az első, kőszínház felőli szárny. Tőle Alpár Ignác vette át a stafétabotot, Meixner megbetegedése és tragikus korai halála miatt. Alpár építészeti irodája fejezte be a második, nyugati szárnyat, mely a piarista templom közvetlen szomszédságában található, s szintén ő dolgozta ki a közbülső két épületszárny, valamint az ezeket összekötő lépcsők részletes terveit. Téralakítása rendkívül ésszerű és áttekinthető: az elegáns fogadóterek, a főbejárat, a főlépcső és az ünnepélyes díszterem az épület központi részében lett elhelyezve, hangsúlyozva ezek fontosságát. Innen hosszú folyosókra fűzve indul két irányba a tantermek, adminisztratív terek, könyvtárak hosszú sora, melyek máig is funkcionális otthont biztosítanak az intézménynek.
Alpár Ignác, a budapesti építész.
Az egyetem épületének alaprajza. Érdemes megfigyelni, melyik helyiségnek milyen funkciója volt. (Gheorghe Vais: Clujul eclectic.)
Elegáns neoreneszánsz palástja az olasz paloták polgári világát idézi, a korban kedvelt látszótégla burkolata pedig a modern kor és a haladás vívmányainak képviselője. Érdekesség, hogy mivel a bécsi egyetem épülete neoreneszánsz stílusban épült fel, a budapesti mintegy ezzel rivalizálva, illetve a barokk kori eredetre utalva neobarokk külsőt nyert. Kolozsvár esetében ennek a kérdésnek nem volt már jelentősége, s a látszótégla elemek egyébként is kellően egyedi jelleget kölcsönöztek megjelenésének.
Átadására az alapítást követően szinte napra pontosan 30 évvel, 1902. október 13-án került sor.
Aki többre kíváncsi:
Az egyetem épülete az 1910-es évek környékén, egy korabeli képeslapon. (Akadémiai Könyvtár)
