Kolozsvári bazár – jótékonykodás népviseletben

[vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/3″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]A 19. században több egyesület, társulat is felvállalta a jótékonykodás ügyét. Ilyen volt a kolozsvári Rongyos egylet is, akik szegény sorsú gyerekeknek gyüjtöttek ruhákat. Azonban gyakran tartottak ebben az időszakban olyan bálokat, vásárokat, amelyek bevételét valamilyen nemes ügy előbbrevitelére ajánlották fel. 1880-ban szerveztek a városunkban egy bazárt, amelyet „Kolozsvár társas életének érdekes eseményeként” jellemeztek a lapok. A kezdeményező gróf Schweinitz Gyula volt, a bazár kivitelezésében pedig Teleki Domokosné nyújtott segítséget. [/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”25″][vc_column_text]A Redoutban, a mai Néprajzi Múzeumban megszervezett vásáron népviseletbe öltözött nemes hölgyek árultak különböző tárgyakat, piperecikkeket. „Kolozsvár előkelő hölgyvilága erdélyi népviseletben árulta a legkülönbözőbb apróságokat s a látogató körülutazhatta Erdélyt a teremben, ha néprajzi ismereteket akart szerezni. Ha tárcája az utazást éppen úgy megérezte, mintha valósággal bejárta volna a bérces kis hazát, azt csak magának tulajdoníthatta; a bájos árusnők óvakodtak minden túlköveteléstől…” – írták a tudosításban. [/vc_column_text][/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2/3″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][image_with_animation image_url=”8774″ animation=”Fade In” hover_animation=”none” alignment=”center” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default”][divider line_type=”No Line” custom_height=”10″][vc_column_text]Schweinitz Gyula Poroszországban született, katonai pályafutását pedig Olaszországban kezdte. Miután feleségül vette gr. Nemes Helént, Erdélybe költözött, és Nagyszeben melletti birtokán éltek. A kiegyezés után nagy szerepet játszott a magyar honvédség megszervezésében. Nyugdíjazása után a Szeben környéki és erdélyi gazdasági élet fellendítésén dolgozott, szövetkezeti rendszer létrehozást szerette volna elérni. (Fénykép: Köztelek. 1892. 11. szám)[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/1″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]Kolozsvár előkelő hölgyei díszes viseletekben vonultak fel – Bornemissza Anna bárónő egy hétfalusi román asszony ruháját öltötte magára, Vörös Sándorné kalotaszegi viseletben volt, Tisza Ilona pedig torockói menyecskének öltözött. De ezeken kívül volt aki fenesi vagy zalatnai román viseletben jelent meg, és a szász vidékek jellegzetes ruhái sem maradtak el – Teleki Gézáné például szász menyecskének öltözött. Az esemény délutánján Bánffy György dalokat énekelt népzenekísérettel, majd később Balogh Györgyné is csatlakozott hozzá. „Hévvel énekelt” dalait megtapsolta a közönség. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/2″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][image_with_animation image_url=”8554″ animation=”Fade In” hover_animation=”none” alignment=”” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default”][/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/2″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][image_with_animation image_url=”8555″ animation=”Fade In” hover_animation=”none” alignment=”” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default”][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/1″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]A Vasárnapi Újság 1880. május 16-án megjelent számában közölt beszámolót a bazárról, a fenti rajzok is itt jelentek meg. [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/1″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]A Kolozsvári bazárnak volt még két érdekessége: összeállítottak és kiadtak egy Részvét című lapot, amely különböző témájú írásokat tartalmazott és viseletekről készült rajzokat. Emellett pedig Veress Ferenc fényképész egész alakos portrékat készített a viseletbe öltözött hölgyekről – a képeket megvásárolhatták az érdeklődők, a begyűlt összeget szintén jótékony célra ajánlották fel. Az ekkor készült felvételek egy része ma is megvan, és az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum gyűjteményében található.[/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”15″][image_with_animation image_url=”8556″ animation=”Fade In” hover_animation=”none” alignment=”” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default”][divider line_type=”No Line” custom_height=”15″][vc_column_text]Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban őrzött Veress Ferenc képek színezett és átdolgozott változatai között több is van, amely népviseletbe öltözött hölgyet ábrázol. (Fotó: maszol.ro)[/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”15″][vc_column_text]Aki többre kíváncsi:

  • beszámoló a Veress Ferencet bemutató kiállításról

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]

Vélemény, hozzászólás?