A 19. század végi városi élet elmaradhatatlan helyei voltak a kávéházak, ahol finom italok elfogyasztása mellett beszélgetni is lehetett, napilapokat és folyóiratokat olvasni, vagy akár biliárdozni.  Kolozsváron az 1880-as években 6 kávéház várta a vendégeket, de ezek mellett voltak kávémérések is. Ide főként a reggeli órákban tértek be nagyrészt a diákok és a munkások, hogy megigyák reggeli kávéjukat. Ehhez tej és sütemény is tartozott. A kávémérések kisebb, kevésbé igényes belső térrel rendelkeztek, szeszes italokat sem árulhattak, valamint biliárdasztal sem volt ezekben, és csak hajnali 3-tól este 11-ig voltak nyitva.

Mivel kolozsvári kávémérésről nem ismerünk ábrázolásokat, egy Budapesten készült fénykép segíthet abban, hogy elképzeljük, milyen helyek is lehettek ezek. (Fortepan.hu/Szabó Lóránt)

A város kifinomultabb, gazdagabb polgárai inkább a kávéházakat látogatták. Nem tudjuk pontosan, hogy városunkban hol és melyik lehetett az első kávéház, azonban Déryné Széppataki Róza emlékirataiban a Tivolit kávéházként említette. Ez az épület a  Bánffy-palota mellett volt, és 1825 táján már várta vendégeit. A délutáni órákban nemcsak kávéval, hiszen vívást is oktattak itt. A század végén, a Státus-paloták felépítésekor bontották le.

A nyíllal jelölt ház volt a Tivoli, ahol nemcsak Déryné kávézott, hanem Biasini vívást oktatott, valamint a Brassai Sámuel által szerkesztett Összehasonlító irodalomtörténeti lapokra is itt lehetett előfizetni. A korszakban az egész épületet ezzel a névvel említették, ahogyan a közelben húzódó sikátort is, amely ma a Bolyai utca nevet viseli. Veress Ferenc fényképének részletén az 1860-as évek második felének Főterét látjuk. (A Képkönyvtárban elérhető a felvétel.)

Az első klasszikus kávéházat a Deák Ferenc utcában nyitották meg az 1870-es évek elején, és a Grand nevet viselte. A kávé melletti kínálat a következőkkel egészült még ki: teát, csáját, csokoládét, aludttejet, tejszínt, jegeskávét, limonádét, szörpöt, szódavizet és ásványvizet is felszolgáltak ezeken a helyeken. Valamint voltak különböző hideg és meleg ételek is.

Az igen előkelő helynek számító Európa-kávéház a Főtér 22. szám alatt volt. Első bérlőjét 1895-ből ismerjük, és egészen az első világháború végéig működött. (A képeslapot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum őrzi.)

A kávéházak egy részét szállodákban alakították ki. A 19. század végén az számított modern szállodának, amelyhez elkülönített térben kávézó is tartozott. Ilyen volt a Főtér 28. szám alatt működő Központi Szálloda is, amely az 1890-es években Nagy Gábor vállalkozó vezetése alatt a városi egyik legmodernebb kávéháza és szállója lett. Törzsvendégeit orvosok, egyetemi tanárok, jogászok és a város elöljárói alkották. A vállalkozó jól tudta, hogy közönségének mire van szüksége, hiszen előtte a Bánffy-palota földszintjén nyitott kávéházat. Az udvaron kialakított egy kerthelyiséget, valamint a hölgyek számára külön asztalokat is fenntartott.

A felvétel készítésekor még működött a Bánffy-palota alsó szintjén a kávéház, amelynek fedett, utcára néző terasza tökéletes rálátást biztosított a térre. (A képeslap szintén a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tulajdona.)

Aki többre kíváncsi:

• a téma fő ismerőjének, Gyarmati Zsoltnak a cikke olvasható az Erdélyi Krónikában;
• A Központi Szálló és tulajdonosának története itt elérhető;

(Borítókép: Fortepan.hu/Saly Noémi)