Skip to main content

A 19. századi társasági életet, a különböző összejövetelek, mulatságok típusát meghatározta, hogy az évnek milyen időszakában került ezekre sor. A bálok főként a farsangi időszakhoz kötődtek, tehát az év első hónapjaiban voltak. Erdélyben az 1700-as évek második felében elterjedő bálok álarcos, jelmezes mulatságok voltak, ezek aztán az 1800-as évek végére váltak szervezett, zárt eseményekké, amelyek számunkra is ismerősek lehetnek filmekből vagy különböző olvasmányokból.  Ebben a korai időszakban a bálok szervezését csak a főkormányszék engedélyével lehetett elkezdeni, ezért a városi tanács az év elején megtárgyalta a felsőbb utasításokat és kijelölte a bálbiztosokat. Ők feleltek azért, hogy minden mulatság incidensek nélkül, a szabályok figyelembevétele mellett történjen. Kolozsváron a megfelelő, tágas báltermek hiánya hosszú ideig problémát jelentett, így valószínűleg sokan várták a böjti időszak végét és a tavasz beköszöntét, hogy kimehessenek a szabadba.

A májusi hónap a 19. században is a majálisok időszaka volt. Iskolák, egyletek, egyesületek vonultak ki a zöldbe, hogy zenével, tánccal ünnepeljenek. Ugyancsak ekkor nyitották meg kapuikat a nyári mulatók is, amelyek általában a Sétatér környékén, a várfalakon kívül eső helyeken voltak.  Szeliga József mulatójáról 1858-ban  azt írták, hogy „ízléssel és csínnal van megszerkesztve az egész kert”, tekeasztal is volt, valamint szobrok és képek díszítették, és nem felejtették azt sem megjegyezni, hogy még a pesti mulatókkal is felvehetné a versenyt. Az Újvilág, az azóta lebontott Diána-fürdő épületében működött, ez a mai magyar színházzal szemben volt.  A Petőfi, mai Avram Iancu utcában a Reuter-kert várta nyáron a vendégeket – itt kuglizni is lehetett.

Ezen a korabeli térképen feltüntették a lövöldét is, a majálisok kedvelt helyszínét. (Teljes térkép: Cholnoky hagyaték.)

A város szélein elterülő erdőket is látogatták, ide inkább az iskolák diákserege vonult ki. A Római katolikus líceum tanulói a Törökvágás melletti erdőben, lombsátor alatt, hangos zenével és jókedvvel mulattak.  Az unitárius kollégium ifjúsága 1868-ban a monostori erdőben majálisozott – erről az eseményről azt jegyezték fel, hogy Kolozsvár szép asszonya s leányai közül olyan szép koszorú gyűlt össze, hogy ha a jókedv halva ment volna ki, még akkor is megkívánta volna az életet.” 

Borítókép és fénykép: Cholnoky Tamás/Fortepan

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .