Skip to main content

Kolozsvár legikonikusabb köztéri alkotása Mátyás király lovasszobra, amelyet 116 éve, vagyis 1902. október 12-én lepleztek le. A jeles alkalmat hosszat alkotási folyamat előzte meg. A szobor készítésének pályázatát 1893-ban írták ki, amire összesen hét pályamű érkezett. Bár a döntés egy szakmai zsűri kezében volt, a maketteket közszemlére is bocsátották. A kolozsvári lapok tudósításai szerint a zsűri egyhangúan szavazta meg nyertesnek Fadrusz János alkotását, de ezzel a város közönsége is teljes mértékben egyetértett.

A neves szobrász budapesti műhelyében hozzá is látott a munkálatoknak, mert az volt az elképzelés, hogy Kolozsvár a Mátyás-szobor leleplezésével csatlakozik majd az 1896-os milleniumi ünnepséghez. Ez azonban nem valósult meg, a millenium évében csupán az alapkőletételre került sor. A szobor elkészültére még 1902-ig várni kellett. Mindenesetre az 1900-as világkiállításon a tervei és a makettje megnyerte a Grand Prix-t, vagyis a nagydíjat, így Kolozsvár még türelmetlenebbül várta, hogy végre elkészüljön a nemzetközileg is kimagasló elismerésnek örvendő alkotás.

A szobrot 1902. augusztusában tették vonatra, ekkor utazott először és utoljára külön Mátyás király és a lova. Augusztus 15-én már Kolozsváron is volt, s Fadrusz elkezdhetett a Főtéren való felállításán, majd a részleteken dolgozni. A munkálatok során csak a Dunky-fivéreket engedték be az állványok mögé, akik fényképeken örökítették meg a formát öltő alkotói folyamatot.

A szobor szállítása (Vasárnapi Újság, 49. évf. 41. sz. 1902. okt. 12.)

A felavatási ünnepségre október 12-én került sor. A Vasárnapi Újság így számolt be róla: “A régen «kincses Kolozsvár” ismét kincsessé vált: a magyar művészet remek kin-csévél gazdagodván a Mátyás-szoborban. A leleplezési ünnepély a nagy király emlékezetéhez méltó kegyelettel ment végbe. Lehetett volna még fényesebb, de lelkesebb alig lehetett.” József Ágost főherceg mellett számos politikus, irodalmár, művész és kultúrateremtő személyiség részt vett az ünnepségen.

Fadrusz János bemutatja a szobrot József Ágost főhercegnek – Jantyik Mátyás rajza. (Vasárnapi Újság, 49. évf. 42. sz. 1902. okt. 19.)

Az alkotás mindenki tetszését elnyerte. Idézem újra a Vasárnapi Újságot: “A szobor minden várakozást felülmúlt. Nem egy, de öt szobrot kapott egyszerre Kolozsvár és az ország. A nagy király hatalmas alakja mellett a nemzetet jelképező mellékalakok mindegyike magában is egy-egy műremek. A közönség kereste is, hogy kiket ábrázolnak. Az ünnepi lakomán a Fadruszt felköszöntö szónok a közóhajnak s a mester kívánságának tett eleget, midőn megnevezte őket. A harcz viharában edzett ősz alak Magyar Balázs, a nagy király kedvelt vezére (erdélyi vajda, majd horvát bán), mellette Kinizsi Pál, a kenyérmezei hős, Csehország zászlajával; jobbra az első alak a másik kenyérmezei győző, Báthory István erdélyi vajda, mögötte Szapolyai István, a nádor, Bécs és Ausztria kormányzója, a ki a kétfejű-sasos zászlót tartja ós hajtja meg Mátyás előtt. A király és nemzet nagyságának és dicsőségének apotheosisa az egész szobor.”

A szobor felavatási ünnepsége – a Dunky-fivérek fényképe (Vasárnapi Újság, 49. évf. 42. sz. 1902. okt. 19.)

A ünnepség sorozat viszont nem zárult le a szobor leleplezésével. Másnap megnyitották a Mátyás király szülőházában berendezett néprajzi kiállítást, szépművészeti kiállítást tekinthettek meg a kolozsváriak, felavatták az egyetem új épületét és az igazságügyi palotát is. Az újság szerint: “A Mátyás-ünnepélyek egész sorozata így olvadt össze, harmóniában dicsőítvén a nagy királyt, a nemzeti hőst, a tudomány és művészet pártfogóját, a nép barátját s az igazság eszményképét.” De ez már egy másik történet.  

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .