Sípszóra – a Sportteleptől a Kolozsvár Arénáig

Az elmúlt és az elkövetkező hetekben a világ szeme az oroszországi stadionokra, egészen pontosan a bennük zajló világkupa-mérkőzésekre szegeződik. Az esemény főszereplői mellett – két félidő között − érdemes a vb-nek otthont adó épületekre is pillantást vetni. 

A világbajnokság stadionjairól bővebben itt olvashatsz.

Építészeti szempontból elég változatos a paletta, bizonyára minden szurkolónak van már kedvence, legyen az a fővárosi Luzshnyiki Stadion, a téli olimpiára befejezett Sochiban felépített Fisht Stadion, vagy az idén elkészült arénák valamelyike.

Miután az interneten búvárkodva végigmustráltuk az épületeket, hazai tájakra visszakalandozva egy arénát akár közelebbről is szemügyre vehetünk. Kolozsvár kortárs építészetének egyik látványossága, a sokat vitatott Kolozsvár Aréna, immáron hét éve határozza meg a Kis-Szamos partjának látványát. Helyén felépültét megelőzően két másik, ugyanezt a funkciót ellátó épület állt.

A század elején a futballozni vágyók serege főként az egyetem és a középiskolák diákságából verődött össze.

A célnak megfelelő pályák hiányában a diákok, Vermes József vívómester vezetésével, a közeli Bivalyréten, majd később a Tordai úti Stark kertben játszodtak.1904-ben a Kolozsvári Atlétikai Club keretén belül megalakult a labdarugó szakosztály, s az ő kérésükre hozták létre az első komolyabb pályát a Rákóczi úti megszűnt téglagyár helyén. Igazán jó körülményeket azonban az 1911-ben átadott  Szamos-menti sporttelep biztosított. A sporttelep megépítésének gondolata már a század elején megfogalmazódott a kolozsvári sportemberek fejében, majd hosszas halogatást követően 1908-ban történt az ügyben komolyabb előrelépés. Miután Somodi István aranyérmet nyert a londoni olimpián, a város vezetősége is elismerte az ügy fontosságát. A sportlétesítmény Kovács Gyula tervei nyomán készült el, aki a Ferencváros Torna Club pályáját vette alapul. A játékosok kérésére a pályát észak-déli irányba tájolták azért, hogy a nap délutánonként se süssön egyik csapat szemébe se.

A nyugati oldalon elhelyezett fából készült tribün mai szemmel nézve egészen kicsinek mondható.

Mindössze 1500 néző befogadására volt alkalmas, vele szemben pedig állóhelyeket alakítottak ki. Érdekesség, hogy felavatásának harmincadik évfordulója alkalmából, 1941 szeptemberében alakították át a homokos pályát füvessé, ugyanis a magyar labdarugószövetség szabályzata szerint bajnoki mérkőzések szervezésére csakis ilyen körülmények köztött volt lehetőség. A fából készült lelátó a hatvanas évekre már szűkösnek bizonyult, ezért lebontották, s Aranyosgyéresre szállították, ahol a mai napig is áll.

A fából készült tribün. Forrás: művelődés.net

Az új stadion immáron nagyságrendekkel meghaladta elődjét, hozzávetőlegesen 28.000 néző befogadására volt alkalmas. A patkó formájú betonszerkezet felépítése 1961-ben ért véget, s 2008-ig adott otthont a helyi Universitatea csapatnak.

A galéria felnagyításáért kattints a képre!

A Ion Moina stadion helyére felépített hatalmas Kolozsvár Aréna napjaink legmodernebb követelményeinek is eleget tesz. Elődjeihez hasonlóan nem csupán futball, hanem atlétikapálya is található benne, funkcionalitását pedig egy földalatti parkolóház és egy konferenciaterem is növeli. A Szamos egyik enyhe kanyarulatában elhelyezett aréna hullámzó vonala szépen igazodik Kolozsvár dimbes-dombos látképéhez. Az építészek, a Dico és Tiganas tervezőiroda fontosnak tartotta a belső tér és külső környezet kapcsolatának megteremtését: ezt egyrészt az áttetsző hélyazat, másrészt a tetőszerkezet folytonosságának megtörésével sikerült elérni. A végeredmény kétségkívül festői látványt eredményez.

Ha többre vagy kíváncsi:

Vélemény, hozzászólás?

40 + = forty two

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .