Az építészet története dióhéjban – szecesszió

[vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/1″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]

Jugendstil, art nouveau, Sezession, modern style, style métro, modernismo, szecesszió. Számos kifejezés, mely többé-kevésbé ugyanarra a jelenségre utal: egy új művészeti törekvésekre, mely a régi tagadásából, s az új felé való nyitásból született.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2/3″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][image_with_animation image_url=”7386″ animation=”Fade In” hover_animation=”none” alignment=”” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default”][vc_column_text]Részlet a Szecesszió Házáról. A Bécsben található épület a stílus egyik kiemelkedő példája, tervezője Joseph Maria Olbrich. Ma is azt a funkciót tölti be, amit felépítése óta: kortárs művészeti eseményeknek, kiállításoknak ad otthont.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/3″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]

A szecesszió korántsem tekinthető egy egységes művészeti stílusnak. Elnevezéseinek változatossága is jelzi, hogy nem rendelkezik egységes formanyelvvel, szerkezeti megoldásokkal, hanem országonként, régiónként eltérő változatai születtek. A változatos törekvések hátterében volt azonban néhány közös vonás: a szecesszió alkotói többnyire fiatalok voltak, s céljuk egy új, modern művészet megalkotása volt, szemben a maradinak, konzervatívnak ítélt historizmussal. Ilyen tekintetbe jelképes a bécsi művészek jelmondata: Der Zeit Ihre Kunst, der Kunst Ihre Freiheit, azaz A kornak saját művészetet, a művészetnek szabadságot.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/1″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]

E művészi szabadság Európa különböző tájain nagyjából egy időben, az 1890-es évek folyamán bontakozott ki. Az angol Arts and Crafts mozgalom célja az volt, hogy a személytelen tömegtermeléssel szemben igényes és eredeti használati- és lakberendezési tárgyakat alkosson. Belgiumban és Franciaországban főként a növény- és az állatvilágból
inspirálódó ornamensek, és a hajlongó vonalak voltak kedveltek. A katalán Antoni Gaudi művészetét gyakran illetik az organikus jelzővel, hiszen a természetet vélte tanítómesterének. Formabontó, hullámzó vonalú, tarkabarka épületei nem igazán tűrnek semmiféle skatulyát. Jól példázza ezt az építész első remekművének tartott Casa Vicens Barcelonából, amely 1883 és 1885 között épült.

[/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”25″][image_with_animation image_url=”8803″ animation=”Fade In” hover_animation=”none” alignment=”center” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default”][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”4/6″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][divider line_type=”No Line” custom_height=”110″][vc_column_text]

A magyar alkotók célja egy sajátosan magyar építészet megteremtése volt. Olyan, amelyről első ránézésre látszik, hogy magyar. Az autentikus nemzeti formanyelvet a magyar népművészetben vélték felfedezni, felhasználásának mikéntjéről azonban eltérő véleményük volt. Lechner Ödönre és követőire nagy hatással volt Huszka József sepsiszentgyörgyi rajztanár, aki népünk keleti eredetét tekintette mérvadónak. Lechner és társainak munkáin ezért a magyar népművészet síszítőelemei, például a cifraszűré szasszanida, iráni, kínai és indiai motívumokkal társulnak.

[/vc_column_text][/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2/6″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][divider line_type=”No Line” custom_height=”40″][image_with_animation image_url=”8827″ animation=”Fade In” hover_animation=”none” alignment=”” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default”][vc_column_text]Részlet a Lechner Ödön tervezte Iparművészeti Múzeum homlokzatáról.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/4″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][image_with_animation image_url=”8829″ animation=”Fade In” hover_animation=”none” alignment=”” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default”][vc_column_text]Részlet a kolozsvári Pap-ház kovácsoltvas bejárati díszéről.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”3/4″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]Kós Károly és a Fiatalok építészcsoport élesen bírálta ezt a megközelítést. Úgy gondolták, hogy nem elég az építészeti mintakönyvekből átvett motívumokat az épületekre aggatni, hiszen ezáltal figyelmen kívül hagyják annak lényegét. A díszítésnél tehát fontosabbnak tekintették a szerkezetek kérdését. Mindkét csoport építészetében megjelenik azonban a pécsi Zsolnay-gyár által készített színes, mázas kerámia, jelezve, hogy a tartósság, a funkcionalitás és az esztétikum mindkét tábor számára fontos volt.
Ezek alapján lássuk, miről ismerünk meg egy szecessziós épületet?

Az újszerűség egyik fontos eszköze az új technikai vívmányok alkalmazása volt. Ez a törekvés Brüsszeltől hazánkig Európa szerte megfigyelhető: ennek köszönhetően fontos szerepet kapnak az öntöttvas és a vasbeton tartószerkezetek, s újra kedveltté válnak a kovácsoltvas díszítőelemek, erkély- vagy lépcsőkorlátok formájában.

[/vc_column_text][/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/1″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/1″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]A modern szerkezetek használatán túl, hangsúlyos szerep jut a dekorációnak. A történeti építészet által kedvelt klasszikus oszlopokat, párkányokat, nyíláskereteket elutasítva előnyben részesítették a növényi és állati ornamenseket, a geometrikus díszeket, a hajlongó vonalakat és a népművészet eszköztárát. Ez az újító kedv néhol az épületek tömegére is hatással volt. Ha tehát a jón oszlopok és a klasszikus ablakkeretek helyén hajlongó téglaszalagokat, napraforgókat, kecses hölgyeket, netán a sás mögül kikacsintó hattyút látunk, nagy az esély arra, hogy egy szecessziós épületet fedeztünk fel.[/vc_column_text][vc_column_text][/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”25″][image_with_animation image_url=”8830″ animation=”Fade In” hover_animation=”none” alignment=”center” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default”][vc_column_text]A Bartha Miklós/Emil Isac utcában hattyúkat is látni! [/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/1″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][/vc_column][/vc_row]

Vélemény, hozzászólás?