[vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/1″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]
Az utóbbi években egyre nagyobb divatja lett a régi képek újrafelhasználásának, át- és feldolgozásának. Ez a tendencia Kolozsvár esetében is megfigyelhető: intézmények és magánszemélyek osztják meg gyűjteményeiket, több százas, akár ezres követőbázist toborozva maguknak. A nézők emlékeket osztanak meg, és történetek, személyes élmények tárulnak fel.
A nagyon régi képeket, például azokkal, amelyeket Veress Ferenc készített, hogyan nézzük? Ezek a jóval távolabbi múlthoz kötődnek, nagyanyáink nagyanyáinak a világához, amiről a történelemkönyvek szólnak és nem a családi emlékezet. A városképek a könnyebben értelmezhetőek közé tartoznak, az ismerős helyek támpontokat jelentenek, láthatóvá teszik, hogy milyen volt a ma ismert tér.
[/vc_column_text][vc_column_text]
Évekig szinte állandó jelzőként szerepelt Veress Ferenc neve mellett, hogy a méltánytalanul elfeledett fényképésze a magyar fotótörténetnek. Az utóbbi években megjelent népszerűsítő kiadványok és kiállítások viszont változtattak ezen.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/1″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][image_with_animation image_url=”7169″ animation=”Fade In” hover_animation=”none” alignment=”center” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” delay=”90″][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/1″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]
Veress Ferenc 1859-60 körül készített fényképe, amely az első városképeket tartalmazó albumában szerepel.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/1″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/2″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]
A 19. század középén a fényképezés technikája bonyolult volt, magas fokú kémiai és optikai ismereteket követelt meg. Veress Ferencet az egyik első erdélyi fotóamatőr, Buda Elek vezethette be a képrögzítés tudományába.
Először megtanult dagerrotípiát és talbotípiát készíteni. Az előbbi eljárással egyetlen kép készíthető, a hordozó általában ezüstözött rézlemez. Az utóbbi pedig, a talbotípia, a ma is használt legtöbb fotográfiai eljárás ősének tekinthető, hiszen itt már van negatív, amiről aztán sokszorosítható a pozitív kép. Az 1850-es évek második felében pedig többször együtt kísérletezett Apor Károly báróval, Kornis Zsigmond és Mikó Imre grófokkal.
[/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”10″][image_with_animation image_url=”8822″ animation=”Fade In” hover_animation=”none” alignment=”center” img_link_target=”_blank” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” delay=”90″ img_link=”http://www.kepkonyvtar.hu/?docId=64678″][vc_column_text]
A város főtere az 1860-as évek végén. Ez a felvétel már a második albumban jelent meg.
[/vc_column_text][/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/2″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]
Támogatásukkal nyitotta meg Erdély első fotográfiai műtérmét 1853-ban, amely a Sétatér közelében volt. Műterméről az általa szerkesztett és kiadott Fényképészeti Lapok című szakfolyóiratban is írt. Ebből derült ki, hogy az 1870-es években már 5-6 személy segítette munkáját, közöttük pedig nők is voltak, akikről elismerően nyilatkozott.
Városi és országos lapok is közölték írásait, amelyekben többször is kifejtette, hogy fontos volna a fényképészeknek szervezett keretek között dolgozni és tanulni, ahogyan Angliában vagy Franciaországban. Így írt erről 1888-ban, a Fényképészeti Lapokban:
[/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”81″][vc_column_text]
„Ha igaz az, hogy a vagyoni gyarapodásnak titka a krajczárok megbecsülésében rejlik: akkor az is igaz, hogy egy nemzetet nagyra fejlődésében a legcsekélyebbnek tetsző intézmény is elősegíti, s valamint a sok krajczár teszi a milliót, úgy a sokféle intézmény alkotja a nemzet biztos jövőjének erős alapját, melyet semmiféle csapás sem semmisíthet meg. Ily krajczárszerű intézmény volna fényképészetünk okszerű berendezése s oktatása hazánkban.”
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/2″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][divider line_type=”No Line” custom_height=”22″][vc_column_text]
Mindezek mellett azt is fontosnak érezte, hogy ne csak a város lakosait vegye le, azaz fényképezze le, hanem azt a helyet is, ahol élt. A 19. századi Kolozsvárt többször végigfotózta, de Erdély más részeit is bejárta, hogy fényképeken dokumentálja mindazt, ami körülvette.
A város egészét, külső negyedeit, fontos épületeit bemutató munkák nem készültek egészen 1859-ig, amikor Veress Ferenc összeállította első fényképalbumát szülővárosáról, az Erdélyi Múzeum Egylet megalapítása alkalmából. A kétkötetes munkát ma a Központi Egyetemi Könyvtárban őrzik.
[/vc_column_text][/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/2″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][image_with_animation image_url=”7176″ animation=”None” hover_animation=”none” alignment=”” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default”][vc_column_text]
Fénykép az első albumból: a világosan kiugró horizont ráfestés.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/1″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]
Technikát tekintve kollódiumos félszárazlemezekre készült a 46 felvétel. Az eljárást csak ekkor kísérletezte ki Veress, így felvételei nem olyan részletgazdagok, mint a későbbiek, sőt festékkel kiegészítették a képeket, berajzolva vagy kihangsúlyozva egyes részeket.
Következő Kolozsvár albumát az 1860-as évek második felében készítette el és Erzsébet királynénak ajándékozta – ma pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban található. Az 59 kép, 2 kivételével, mind Kolozsváron vagy környékén készült. Kiemelendőek a tornyokról, városkapukról készült fotók, amelyek ekkor még álltak, de már lebontásra ítéltettek, ahogy Veress is megjegyezte. Ezeken kívül találunk még felvételeket a Sztána melletti vasútvonal kiépítéséről is, valamint Bonchidáról.
Munkáját és célját nem csak képekben, hanem szavakban is megfogalmazta. Minderről így vélekedett 1860-ban:
[/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”22″][vc_column_text]
„Egy nagyszerű képgyűjteményt állítani ki s így történeti nevezetességeinket úgy, mint azok még ma fennállanak, de holnap, holnapután semmivé lehetnek, szerény művészetem által a jövendőségnek átadni.”
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/2″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][image_with_animation image_url=”7182″ animation=”Fade In” hover_animation=”none” alignment=”” img_link_target=”_blank” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” delay=”90″ img_link=”http://www.kepkonyvtar.hu/?docId=65336″][divider line_type=”No Line” custom_height=”9″][vc_column_text]
Szabók tornya, szintén az 1860-as évek végén.
[/vc_column_text][/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/2″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][image_with_animation image_url=”7183″ animation=”Fade In” hover_animation=”none” alignment=”” img_link_target=”_blank” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” delay=”90″ img_link=”http://www.kepkonyvtar.hu/?docId=65360″][vc_column_text]
A Hídkapu külső fele – itt fel sem ismerjük a Híd/Regele Ferdinand utcát. A felvételhez csatolt leírásban Veress megjegyezte, hogy „lerontása elhatároztatott”.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_spacing=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1/1″ tablet_width_inherit=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]Aki többre kíváncsi:
- portrék – tavasztündérek és viseletek;
- Kincses Károly: Levétetett Veressnél, Kolozsvárt. Magyar fotográfiai Múzeum, 1993;
- bővebb összefoglaló;
- hallhatóan a Kolozsvári Rádióban.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]