Walter Crane angol művész 1900-ban járt Kolozsváron és nagy valószínűséggel azóta sem fogadtak olyan lelkesedéssel egyetlen művészt sem városunkban, mint akkor októberben. A budapesti kiállítására érkező festőt Kovács János, az unitárius kollégium tanára hívta meg városunkba. Az itt eltöltött két nap alatt minden jelentős műemléket megmutattak neki, valamint felkeresett kulturális intézményeket, múzeumokat is. De először lássuk, ki is volt az angol úriember, akinek mindez a figyelem kijárt.

Frederick Hollyer fényképész sok angol művészt és hírességet megörökített a 19. század végén, többek között Crane festőt is. (Wikipedia)
Walter Crane 1845-ben született Liverpoolban, művész volt és generációjának legtehetségesebb gyerekkönyv illusztrátoraként emlegetik. Abban hitt, hogy a művészethez minden társadalmi csoportnak joga van, és nem csak különös alkalmakkor, hanem a hétköznapokban is. Ezért az egyik legjobb módját ennek elérésére a tapéták és textíliák tervezésében látta. A szocialista eszmék és munkásmozgalmak pártfogója volt, politikai nézetei miatt, művészetének elismeréseként a hazájában királyi kitüntetést soha nem kapott. A munkáit bemutató első átfogó kiállítása is Budapesten, az Iparművészeti múzeumban volt, 1900-ban. Ebből az alkalomból utazott Magyarországra feleségével és két fiával, összekötve az ittlétét egy erdélyi látogatással is. A kolozsvári lapok már a budapesti eseményeket is közölték, megtudhatták az olvasók, hogy kikkel találkozott az angol művész, valamint beszédéből is idéztek, amelyben kifejtette, hogy mennyire fontos megőrizni a népművészetet, amelyet egyre inkább fenyeget a gyári termelés.
Walter Crane Kolozsvárra látogatása főként az untárius kollégium tanárának, Kovács Jánosnak köszönhető. Kovács János még diák korában megtanult angolul, majd ösztöndíjasként tanult az Egyesült Királyságban és később az Amerikai Egyesült Államokban is járt. A 19. században nem volt elterjedt az angol nyelv tanulása, a német és a francia volt ismert. Kovács János anglofil tanár viszont megpróbálta a kolozsváriakkal megismertetni a szigetország kultúráját és nyelvét, ezért társalgási kört indított.
De térjünk vissza a művész kolozsvári látogatására: a város akkori polgármestere is az ügy mellé állt, ezért itt is kiállítást szerveztek neki a Pákei Lajos tervezte Fa- és Fémipari szakiskola épületében, amelyben ma a Műszaki Egyetem működik.
Walter Crane 1900. október 29-én érkezett meg Kolozsvárra, ahol az állomáson már várták, majd elkísérték szállására, az akkor fénykorát élő New York szállóba. Megnézték utána a főtéri vásárt, ahol szűcsholmikat vettek, majd felmentek a Fellegvárra – a kilátás mély benyomásokat hagyott benne, az egyik legszebb fekvésű városnak nevezve meg Kolozsvárt. Délután díszvacsorát rendeztek, majd a Sárga csikó előadást tekintették meg a színházban. A darabot Walter Crane tiszteletére játszották, a szünetben pedig népviseletbe öltözött színészek egy élőképet is előadtak, hogy az angol művész torockói, kalotaszegi, györgyfalvi, székely és hóstáti viseleteket láthasson.

Mátyás szülőháza az 1900-as évek elején.
A következő nap városnézésről szólt, az útvonal pedig 100 éve alig változott valamit, hiszen ma is ezekkel a műemlékekkel ismertetjük meg a Kolozsvárra látogatókat. A Mátyás király szülőházánál kezdték a bemutatót, majd a ferences templom és kolostor következett. Utána átsétáltak az unitárius templomhoz, ahol megmutatták Walter Cranenek azt a követ is, amiről Dávid Ferenc elmondta híres beszédét. Mivel 1900-ban a Mátyás szobor még nem volt készen, ezért a makettjeit nézték meg és az épülő talapzatot. Zárásként következett a Bethlen-bástya és a városfalak. Crane levelezéseiből azt is tudjuk, hogy milyen véleménye volt a látottakról: a Mátyás szülőházának rossz restaurálását emelte ki (ebben az időszakban ugyanis elfedték a jellegzetes középkori részeit és historizáló homlokzatot kapott az épület), valamint azt is sajnálta, hogy lebontották a várfalakat és a bástyákat. A nap többi részében múzeumokat is felkeresett, valamint egy családnál kalotaszegi varrottasokat és más népművészeti tárgyakat nézett meg.
A Kolozsváron eltöltött két nap után Bánffyhunyadra látogattak, majd kisebb kitérők után, visszamentek Angliába. Novemberben köszönő levelet küldött Kovács Jánosnak, amelyben Kolozsvárt a tudomány kimelkedő székhelyének nevezte és egy olyan helynek, „amely korai barátja a gondolat szabadságának is”.

Walter Crane rajza, amelyet Kovács Kálmánnak küldött. A bal oldalon darvak szállnak, amely az angol művész jelképe, a jobb oldali sas pedig Erdélyre utal. (Forrás: Kincses Kolozsvár)
Aki többre kíváncsi: